Már fél tíz körül járt az idő, és a navigációs applikáció ígérete szerint ha nem kíméli a gázt, a délután közepe felé már Cambridge-ben lehet. Eltölthet egy kis időt azzal a rejtélyes apjával. Kifaggathatja a saját nézőpontjáról, megismerhetik egymást egy kicsit, utána elindulhat hazafelé, és kilenc körül már vissza is ér Scarborough-ba. Persze ez elég sok vezetést jelent egy napra, de mi abban a nehéz? Másoknak minden további nélkül menni szokott az ilyesmi.
– Köszi, bébi – mondta Bónak a legmagabiztosabb hangján. Aztán mielőtt még meggondolhatta volna magát, elindította a motort, sebességbe rakta az autót, belenézett a visszapillantóba, és simán besorolt a forgalomba, ahogy az anyja tanította.
Miközben egyre gyorsabban hajtott végig az utcán, fellángolt benne az öröm. Tényleg megcsinál
