Kate
– Van kedved táncolni? – nyújtja Flynn a kezét.
Vacsora óta a kanapén üldögélek – talán legjobban a duzzogás szó adja vissza a viselkedésemet.
– Ööö… zene nincs?
Flynn kisfiús mosolya old valamennyit borús hangulatomon.
– Nem kell zene.
Elfogadom kinyújtott kezét, és felállok.
– Gyakran táncolsz úgy, hogy közben nincs zene?
– Ó, nem mondtam, hogy nem lesz zene. Csak azt mondtam, hogy nem kell mesterséges zene.
Flynn átkarolja a derekamat, és magához húz, hogy lassúzzunk. Tökéletesen vezet, megnyugtató ritmusban ringunk, míg végül a fejem a mellkasán pihen. Azt hiszem, az ajka súrolja a fejem búbját, de nem vagyok biztos benne.
Hangja suttogássá halkul, amikor elkezd egy balladát énekelni. Már hallottam korábban is rockot énekelni, tudtam, hogy jó hangja van. De van abban val
