Sophia
– Rossz irányba indultál, Fifi.
A negyedik emeleten szálltam ki a liftből, ahol maga Mr. Álomvilág üdvözölt.
– Tűnj a szemem elől, Lockwood!
Weston belépett a liftbe, amiből az imént szálltam ki, de előrenyúlt, és megakadályozta, hogy az ajtó becsukódjon.
– Ahogy gondolod – vonta meg a vállát. – De a 420-as tárgyalóban egy lélek sincs.
Megfordultam.
– Hogyhogy nincs?
– A szálloda jogászának irodájába tették át a megbeszélést. A belvárosba, a Flatiron Buildingbe.
Felhorkantam.
– Most viccelsz? Nekem senki nem szólt erről! Miért tették át?
– Nem tudom. Ha odaérünk, kiderül. – Weston elengedte a gombot a liftpanelen, és hátralépett. – Én indulok. Jössz, vagy sem? Pontosan kezdenek, és rohadt szar oda a közlekedés.
A vállam fölött a tárgyaló felé pillantottam. Sehol nem látt
