HUSZONKETTEDIK FEJEZETAddison
A fürdőszobai tükör előtt álltam, a tükörképemre meredtem, és azon tűnődtem, vajon hogyan romolhattak el ilyen gyorsan a dolgok.
– Az egész a te hibád! – motyogtam vádlón a meggyötört arcnak, ami könnyben ázó szemekkel nézett vissza rám.
Bármennyire fájt is ez az egész összehangolt támadás, amit végrehajtottak ellenem Max irodájában, neki volt igaza. Hazudtam neki aznap, amikor megismerkedtünk, és gyakorlatilag azóta is mindennap hazudtam neki, mivel az elmúlt egy hónapban sem tisztáztam vele a helyzetet. De az az átkozott összetörte ma a szívemet!
Még mindig magam előtt láttam a hideg kifejezést az arcán, amikor közölte velem, hogy távozzak. És a Tiffany arcán játszó halvány mosolyt.
– Micsoda ribanc!
Kétség sem férhetett hozzá, hogy magamnak köszönhett
