Kedves Margit!
Nekem nagyon messze kell mennem, ne haragudjék, hogy szó nélkül otthagytam. Magának adom a házban található minden ingóságomat. Adjon el, amit tud, s a pénzzel kezdjen valami okosat. Szeresse a kislányát, viselje szépen gondját. A jó Isten megáldja érte.
Összehajtotta a papírlapot, zsebre tette, s mintha ezzel minden gondján túladott volna felállt, egy faággal a vizet csapkodva, megindult tovább felfelé a parton.
Ezen az éjszakán egy csónakház szélvédett oldalánál aludt. Nem érzett egy cseppnyi hideget sem a hajnali harmat érkeztéig. Akkor pedig fel is kelt, s megmosakodva a vörös bársony vízben, tovább ment. Késő délután ért a szentendrei sziget felső végéhez. Oda, ahol kanyarodik a folyam, s olyan széles lesz és olyan lomha, mint egy nagy tó.
Itt egy magányos csónakház
