33.
LIA
– Eltetted, amit csomagoltam neked? – kérdezi anya.
Nagyot sóhajtok.
– Igen, már apa kivitte a csomagtartóba.
– A rántott húst is elraktad? – veszi ki a kezemből a szatyrot, és leellenőrzi az alufóliába tekert ételt. Halvány mosollyal az arcomon figyelem őt, ahogy a fejéhez kapva visszaszalad a konyhába. – Várj, elfelejtettem a túrós rétest!
– Anya, Pesten is vannak boltok – mondom neki értetlenül, és mivel már bevetette magát a kamrába, jobbnak látom leülni.
Ekkor lép be apu is a konyhába.
– Megnéztem az olajszintet a kocsidban – megtörli a kezét, és ahogy az előttem tornyosuló csomagokat vizslatja, megakad a szeme az egyik dobozon. – Ez micsoda, sár?
– Szerintem répatorta – vizsgálom meg közelebbről a dobozt.
A hétvégét itthon töltöttem a szüleimnél. Azt nem mondom, hog
