22.
LIA
Ez a nap ennél rosszabb már nem is lehetne.
Aki kitalálta a röplabdát, az feltehetőleg nem volt normális. Komolyan! Oké, azt még megértem, hogy a homok azért kell, ha elesel, akkor puhára landolj. De a szerencsétlenekre (az olyanokra, mint én) senki nem gondolt, akiknek minden földre pattanó labda egy nagy adag homokot szór a szemébe?
Még három perc sem telt el a játékból, én már a könnyeimmel küszködve köhögtem fel a szemcséket. A legszomorúbb az egészben, még a kétszer annyi idős Erika is tehetségesebbnek és fittebbnek bizonyult, mint én.
Ezért is álltunk vesztésre.
Az sem segített a helyzeten, hogy Gergő megállás nélkül parancsokat osztogatott. Hol kellene állnom, mikor kellene elütnöm a labdát, hogyan kellene felugranom. A végén annyira felmérgesített, szánt szándékkal ho
