– Építek egy házat – jelentette ki Tomaj.
Együtt ültek az ebédnél. Olykor megesett, hogy vagy a kovácsék, vagy a révészék hívták meg a másik családot. A férfiak hoztak húst, ha sikerült lőni egy-két nyulat, vagy halat a folyóból, az asszonyok főztek. Most is ilyen napot tartottak. Igaz, a révész és evezőse készen álltak, ha átkelő utazók jönnek, vagy a másik oldalon megverik a kolompot, hát ugorjanak. Ám ahogyan fogyott az étek, úgy teltek a gyomrok, és csökkent a kedv az evezésre. Szerencsére aznap csak reggel volt egy átevezésük, azóta semmi.
A fogadó elé tettek ki egy kecskelábú asztalt meg néhány ácsolt padot. Bodza maga mellé ültette Alpárt, akit már nem kellett etetni. Hiszen öt tavaszt látott – vagy hatot? Senki sem számolta. Bodza valamelyik reggel arra ébredt, hogy elkezdte szám
