Chapter 2

1268 Words

Eljön majd újra az a korszak, amikor a mágiára nem úgy tekintenek, mint egy átokra, amikor a népetek porba hull, asszonyaitok pedig sírhalmaitokon zokognak. És én ott leszek akkor, amikor semmitek nem marad, mert képtelenek vagytok a jövőbe tekinteni. Cydragnak, az utolsó sárkányprófétának a végső szavai Kellemetlenül csípős szél csiklandozta a várfalat a lemenő nap fényében. Az arany égitest több mint fele már lebukott a horizonton, de még utoljára meg–megcsillant a messzi távolban hömpölygő Kígyó–folyón. Az emberek is lassan dolguk végére értek az utcákon, és a legtöbben épp hazafelé igyekeztek a fárasztó nap után. Dendalion városára azonban éjszaka sem lehetett azt mondani, hogy kihalt lenne. A kocsmák ugyanis éppen ekkor lendültek bele igazán. Megfáradt katonák udvaroltak a csinos f

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD