A két embernek elállt a szívverése.
– Neked van pisztolyod – fordult Danel a titkárhoz. – Attól tartok, kénytelen leszel ismét használni.
– De én… – hebegett Bernar. – Én még soha nem lőttem le senkit. Frensyt se akartam, csak teljesen pánikba estem. Még célozni sem tudok rendesen, a gyakorlaton is mindig utolsó lettem.
Vajon miért jár egy titkár céllövő gyakorlatra? – villant fel a konstruktőr fejében, de most nem ért rá ezen elmélkedni, hisz kisebb gondja is nagyobb volt ennél.
– Meglátod, menni fog – próbált önbizalmat önteni Bernarba, noha neki magának is remegett a lába. – Csak ne komplikáld túl a dolgot. Az az izé elég nagy célpont, elég, ha felé irányítod a fegyveredet, és elsütöd.
– Akkor lőj te! – nyújtotta felé a pisztolyt Bernar.
Talbot azonban eltolta magától.
– Nekem me
