– Ez az egész szemenszedett hazugság! – támadt a kapitányra Frensy mélységes felháborodással. – Horg valóban eléggé átszabatta magát, de csupán azért, mert túlságosan közismert volt az arca, ezért soha nem volt nyugta a sajtótól és a bulvártól. Pedig, ha valamikor, akkor most mindennél jobban vágyik a nyugalomra. Igaz, nem volt túlságosan bensőséges a kapcsolata a szüleivel, de a maga módján tisztelte őket, és a hiányuktól elveszettnek érzi magát. Szeretné rendezni a gondolatait, és egy időre háttérbe vonulni, úgy, hogy senki se tudja, hol van. Amellett egyáltalán nem bízik a kormányban és a titkosszolgálatban, mint ahogy ők sem benne. Fél, hogy el akarják tenni láb alól. Emiatt utazunk inkognitóban, és bevallom, nem is abba a turistaparadicsomba, amit végcélként megjelöltünk, hanem egy má
