„A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak:
olyan, mintha egymás között beszélgetnének.
Ennek fényében a könyvtár számomra
mindennél izgatóbb volt.
A hosszú, évszázados mormogás színhelye,
egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között,
egy élő dolog, az erő tartálya, amit
nem uralhat emberi ész,
a titkoknak számtalan elme által épített kincstára,
mely túléli alkotóit és közvetítőit.”
UMBERTO ECO
Ezen a tavaszi estén egészen finoman szitált az eső, gyengéden simogatta az antikvárium ablakait, a gyertyák, mécsesek és lámpások pedig igazi melegséget és menedéket nyújtottak.
Lili már mindent előkészített az esti összejövetelhez. A vendégek olyan emberek lesznek, akikkel a könyvek szeretetéről és az olvasás varázslatos erejéről beszélgethet.
Épp Velence csodálatos égbol
