Dexter
Hollie Lumen. Végre elárulta a vezetéknevét. Csak két napba és isten tudja, hány üzenetbe telt. Valóban kihívást jelentett.
– A Fortnight áldozatául estél? – kérdezte tőlem Beck, ahogy letettem elé a vizet.
– Miről beszélsz? – kérdeztem vissza, majd letettem a telefonomat az asztalra, és visszatértem a bárpulthoz a whiskymért.
– Körülbelül kilencvenszer néztél a telefonodra, mióta három perccel ezelőtt köszöntem neked – fejtette ki, miközben kihúztam a széket és helyet foglaltam. Beck és én voltunk szinte mindig az elsők a haverok heti estéjén. Ez lehetőséget adott arra, hogy beszélgessünk, mielőtt mindenki más megérkezik.
– Nem, még nem.
Eléggé el voltam foglalva a telefonommal az elmúlt napokban, de Hollie vicces volt. Ránéztem, és alig vártam az üzeneteit.
– De igen, tényl
