2007. december 31.
Minden évben kétszer írok naplót. Mert azt mondta a pszichológusom, hogy így követhetem a fejlődésemet, összegezhetem, mi történt velem az évben, és min kell javítanom. Szerinte havonta kéne összegeznem. De én utálok írni, és utálom leírni, hogy semmi jó sem történt velem, mióta eljöttem otthonról, legfeljebb amikor filmhősnőnek képzelem magam.
– Vanda, szükséged van arra, hogy jobban fókuszálj a dolgaidra, és megtaláld a céljaidat. Nézd meg, mi az, ami érdekel, próbáld meg kitalálni, mit tanulnál szívesen – mondta.
Hogy mit tanulnék? Hát azt, amit az önsegítő könyvek üzennek. Hogy hogyan legyek boldog és hogyan váltsam valóra az elképzelhetetlent. Csak sajnos nem elég gazdag a fantáziám, nem hihető számomra sem, ha brazil szappanopera-hősnőnek álmodom magam. Igazából
