A regényünk első fejezeteiben olvasható török követjárás, a szerb despota és a magyar Országtanács tagjainak, valamint Hunyadi kormányzónak a törökökkel kötött békével kapcsolatos eltérő álláspontja izgalmas kérdéseket vet fel. Kétségtelen, hogy a rigómezei vereség után a Magyar Királyság és az Ottomán Birodalom között kényes helyzet állt elő, ami különösen számunkra volt kedvezőtlen. Magyarország még két-három esztendőn keresztül viszonylag védtelenül állt volna egy erőteljes török invázió előtt: és nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy sem Hunyadi, sem az Országtanács tagjai nem lettek volna képesek megfelelő sereg felállítására, olyanra legalábbis biztosan nem, amely eredményesen tartóztathatta volna fel a hódítókat. Ezek mellett kétségtelen, hogy Magyarország külföldi segítséget sem
