– Ezek nem „elég gyanús históriák” – igazította helyre Lucas. – Az első egy gyilkossági kísérlet volt egy szenátor ellen, ami azzal végződött, hogy egy ártatlan ember meghalt. Az elkövetők, köztük, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, a maga testvére, tudták, hogy mit csinálnak. Azt is tudták, hogy aki a szenátorral van, az is meghal a merényletben.
A második ügyben engem akartak megtámadni, közvetetten, úgy, hogy rátámadtak a feleségemre, és közben hidegvérrel lemészároltak egy ártatlan embert. Ugye ezekről is tud már?
– Ja, beszéltek róla, meg az újságban is olvastam – állt fel az ágyról Ritter. Újra körülnézett a szobában.
– Üljön csak szépen vissza az ágyra – szólt rá Lucas.
– Jó – engedelmeskedett Ritter. – De miért?
– Mert ha mégis elrejtett volna valahol egy fegyvert, így nehezebb
