4.
Veszprém
A hajóm teste megvolt, azt magam építettem össze, hogy a legapróbb részleteket is ismerjem. Így nem érhet meglepetés az óceánon, mert bármi adódik, tudom, hogy hová kell nyúlni. Gondolom érezhető, hogy a kilengéseim ellenére én nem az a faszi vagyok, aki beül a negyvenlábas jachtjába az almádi kikötőben, és mire kiér a nyílt vízre, csinál másnak és magának pár százezres kárt, mert azt sem tudja, hová nyúljon, vagy merre van arccal. Én műgyantát ittam, és kötelet pisáltam. Egy szép napon elégedetten néztem a készülő hajóm, elővettem az elvégzendő munkálatok listáját, és kihúztam rajta a tőkesúllyal kapcsolatos teendőket.
A rádió. Ez volt a következő lépés. Elővettem a telefonom, és tárcsáztam Zsolt számát. Zsolt barátom igazi fura fiú. Az egész életét a rádiózás töltötte ki.
