Chapter 24

2018 Words

Kiröhögjem magam? Ó, csak nyugodtan! Megérdemlem! Normális vagyok? Mint valami gimis kiscsaj, ilyenekről beszélgetek egy idegen nővel? Állítom, hogy órákon belül elterjed itt a kapitányságon, hogy az amerikai nő egy kiéhezett liba, és minden vágya, hogy a szoknyája alá nyúljanak. Úgy utállak, Victoria! Már sulis korunkban jellemző volt rá, hogy belerángatott minden hülyeségbe. Jó, én meg hagytam magam. Tizenhat éves koromban rávett egy fogadással arra, hogy egy diszkóban odamenjek egy fiúhoz, és szó nélkül lesmároljam. Akkor én is úgy véltem, hogy jó poén, de utána heteken keresztül zaklatott a srác, és csak nagy nehezen értette meg, hogy az egész egy móka volt. Máig itt cseng a fülemben a kérdése: „Te viccelsz a csókkal?” Most is beleborzongok… Fájdalom tükröződött a szemében, és csalód

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD