Jessica
Pittyeg a telefon. Üzenetem érkezett, én pedig vigyorgok, mint a vadalma.
Jacob: Hogy van a kedvenc bolondom?
Én: Jól! Egész héten egyszer sem fájt a fejem!
Jacob: Ez csodás hír. És a rémálmok?
Hát igen, az álmokkal nem áll olyan fényesen a helyzet…
Én: Semmi sem változott.
Videóhívásra váltunk. Jacob vigyorgó képe feltűnik a képernyőn.
– Szia!
– Szia! Szóval még mindig rémálmok gyötörnek? Nagyon rossz? – kérdi.
Csak Jacob, Elliot és José érti igazán, hogy mi történik velem. Együtt éltük át az egészet. Nem sok mindenre emlékszem, miután beütöttem a fejem, de azt tudom, hogy nélkülük halott lennék. Sokkal tartozom nekik. Ha mással nem is, őszinteséggel mindenképp.
– Igen, de az orvos szerint ez normális. Legalább nem rosszabbodik a helyzet, ez is valami.
– És mi a helyze
