12Avery aggodalmasan lépett be a szobájába, de Luke arra kérte, menjen ki, egy ideig egyedül kell maradnia.
– Ugye, rossz volt? – kérdezte Avery. – A tartály. Sajnálom, Luke.
– Kösz. Most menj el. Később beszélünk.
– Rendben.
Avery távozott, az ajtót óvatosan csukta be maga mögött. Luke a hátán feküdt, és igyekezett nem újraélni az alámerítés végtelen perceit, de nem járt sikerrel. Folyton azt várta, mikor térnek vissza a fények, ugrálva, cikázva, szédítő örvényekben. Amikor nem jöttek, kezdett megnyugodni. Volt egy gondolata, erősebb az összes többinél, még a félelménél is, hogy visszajönnek a pöttyök… és nem mennek el többé.
Ki innen. Ki kell jutnom innen. Ha nem leszek képes, meg kell halnom, mielőtt átvisznek a Hátsó Részlegbe, és mindenemet elveszik.
