A FOGOLY
Az ajtó becsukódott mögötte. Kint volt a gangon. Egy pillanatra megállt, keze a rácsra csúszott. No de milyen sötét van!… A lépcsőház felől szűrődött csak valami rosszindulatú, sápadt fény. Lentről magánosan kopogó lépések. Valaki átment az udvaron.
Miklós lenézett. Egy apró, mozgó, fekete pontot látott. Kinyílt egy ajtó. Világos sáv tört elő, aztán megint sötét lett.
Miklós elindult a sötét ablakok mellett. Barátságtalan ház, az biztos. És itt lakik a Péter. Fejére csavart törülközővel fekszik. Olykor tétován, bizonytalanul megrebben a keze a paplanon. Néha mond valamit, viccelni is próbál, de aztán megint csak hallgat.
Miklós elmosolyodott. Ebben a pillanatban szörnyen élvezte, hogy kutyabaja és vacsorára várják. Hanem a Péter szobája igazán nagyszerű. A falon, félig a homál
