Huszonharmadik fejezet
Ahogy Sam ott állt az apjával szemben, a szíve majd’ elszorult. Alig hitt a szemének. Amíg csalódott a lakókocsi park, a mobilház, és az elhanyagolt környezet miatt, semmi sem készítette fel arra csalódottságra, amikor meglátta az apját. Minden álma azonnal összeomlott.
Az apja egy alacsony, vékony, törékeny ember volt, talán 50 éves, erősen kopaszodó, hosszú szálkás hajú, amit átfésült egyik oldalról a másikra. Napok óta nem borotválkozhatott, és mintha a ruhájában aludt volna. A bőrét szemölcsök borították, és forradásos volt a sok pattanástól. A kis, csillogó fekete szemei miatt tekintete ide-oda cikázott. Úgy bámult Samre, mint egy patkány. Sőt mi több, egész lényéből áradt a mocsok. És bűzlött. Valószínűleg napok óta nem fürdött.
Nem hasonlított Samre. És egy
