Sailor
A legkevésbé sem kívántam egyenesen az íjászegyesületbe menni, ahogy visszaértem New Yorkból.
A lábamat feltörte a magas sarkú, amiben egész nap pózolnom kellett, az arcbőrömet megviselte a sok smink, amit felkentek, aztán ledörzsöltek róla, a fejbőrömet pedig csípte a sok lakk és fésülés. Három órán keresztül ültem, és olyan kérdésekre válaszoltam, amiknek semmi közük nem volt az íjászathoz, aztán pedig lemaradtam a New York-i edzésemről. Minden annyira kuszának és értelmetlennek tűnt. Mióta szólt a sportolói lét a hírnévről, és nem magáról a sportról?
Csakhogy Dzsunszu ragaszkodott hozzá, hogy az egyesületben találkozzunk. A dolgok még mindig elég furcsák voltak közöttünk, és arra gondoltam, hogy jobb inkább a kedvében járnom, mint kialudni magam. Mellesleg, bizonyos szinten ar
