Lydia
– Mikor akarsz kimenni az IKEA-ba? – ásít nagyot Payton, mikor elmegy mellettem útban a konyha felé.
– Te el akarsz jönni velem az IKEA-ba? – nézek rá meglepetten, közben a lábam felemelkedik a varrógép pedáljáról, és kihúzom az anyagot a tű alól.
Elvágom a fonalat, felállok, magam elé tartom a kész pizsamanadrágot, hogy megvizsgáljam.
– Persze, hogy nem akarok, de én ilyen jó barát vagyok! – csipkelődik Payton. Önt magának egy kis kávét, majd megfordul, és kezében a bögrével figyel, ahogy ellenőrzöm az új pizsit. – Hé! Tényleg cuki lett! – teszi le a koffeint az asztalra, hogy kikapja a kezemből a ruhadarabot, és maga elé tartsa.
– Há-há! Mondtam, hogy neked is kelleni fog egy, ha kész lesz!
– Szóval titkos varróninja lettél, vagy mi? – tolja kissé távolabb a nadrágot, hogy me
