– Tele a gatyája. Attól fél, ha folytatja ezt a dolgot, maga lesz a következő. Azért adja fel, hogy békén hagyják, hogy nyugodtan élhesse a nyomorult életét.
Baley-nek fogalma sem volt róla, kik lehetnek ezek az „ők”, vagy hogy voltak-e „ők” egyáltalán. Csak vaktában vagdalkozott egy öntelt űrlakóval szemben, és élvezte, ahogy a szavai pörölycsapásokként rengetik meg a másik önuralmát.
– Elmegy innét – sziszegte Attlebish, és haragosan rászegezte az ujját. – Méghozzá egy órán belül! Mellőzzük a diplomáciai megfontolásokat, erről biztosíthatom.
– Óvatosabban a fenyegetésekkel, űrlakó! Elhiszem, hogy a Föld semmit sem jelent magának, de nem egyedül vagyok itt. Hadd mutassam be a társamat, Daneel Olivaw-t, aki az Auroráról érkezett. Nem beszél sokat. Nem azért van itt. Az az én asztalom. D
