7
571 Words
7
SONIA UTÁLJA TEDDY OSZTÁLYTERMÉT. Az őrületbe kergetik azok a csupasz falak. És az is röhejes, hogy nem hajlandó okostáblát használni. Egyszerűen röhej. Azokat az embereket gyűlöli a legjobban, akik azt kívánják, bárcsak száz évvel korábban éltek volna.
A többség szerint viszont Teddy jó tanár. Sokan egyenesen kiválónak tartják.
Mrs. B. ebédidőben megy be hozzá. Crutcher az asztalánál ül, zsírpapírból szendvicset és almát eszik. Jóval idősebbnek látszik a koránál. Negyvenéves, és ezt Sonia azért tudja, mert az iskola nagyszabású születésnapi partit rendezett neki. Túl nagyot.
– Sonia – üdvözli felállva. – Helló!
– Szia, Teddy! Hogy vagy?
– Köszönöm, jól. És te?
– Remekül.
A nő megpillantja a falon a plakettet. Kollégája évek óta tanít a Belmontban, és végre tett valamit a falra. Mintha szándékosan az Év tanára díjnak tartogatta volna a helyet.
Hihetetlen, hogy a bizottság őt választotta Sonia helyett.
– Miben segíthetek? – kérdezi Teddy.
– Hallom, hogy pluszfeladatot adtál Zach Wardnak.
A férfi némán mered rá. Nem ad magyarázatot.
– Az a helyzet, hogy Zachnek péntekre le kell adnia egy cikket a Harsonába – folytatja Sonia. – Bizonyára te is tudod, hogy ő az egyik legjobb újságírónk.
Teddy biccent.
– Olvasom a Harsonát.
Ja, olvassa, ha róla jelenik meg cikk.
– Zach azt mondta, hogy péntekre biztosan nem fog elkészülni mindkét feladattal.
– Ez igazán sajnálatos.
– Az a kérdésem, találhatunk-e olyan megoldást, amivel Zach mind a kettőt el tudja végezni.
Teddy félrebillenti a fejét.
– Nem egészen értem, hová akarsz kilyukadni.
Sonia mély lélegzetet vesz, hogy elfojtsa a kétségbeesését. A kollégája pontosan tudja, hová akar kilyukadni, de azt várja tőle, hogy kimondja.
– Beadhatná később azt a dolgozatot?
– Nem.
Mrs. Benjamint váratlanul éri a határozott elutasítás.
– Ezt nem értem…
– A legjobb tudomásom szerint nem kell egyeztetnünk egymással a határidőket annak érdekében, hogy ne egy napra essenek.
– Ez valóban így van. Csak szívességet kérek tőled azért, hogy mind a ketten jól járjunk.
Képtelen felfogni, hogy Crutcher miért nem ért ezzel egyet.
* * *
HOGY MERÉSZELI?
Hogy merészel ez a nő bejönni a termébe, és megkérni, hogy toljon ki egy határidőt? Micsoda pimaszság! Felháborító! Hogy kérhet ilyet egy kollégájától? Ez nem csupán visszataszító, egyenesen gusztustalan.
Sonia testtartása olyan merev, akár egy szobor. És úgy tesz, mintha nem követett volna el semmi rosszat.
Tíz éve, amikor először találkoztak, egy senki volt, és túl fiatalnak nézett ki tanárnak. Azóta meghízott, barna haját vörösre festette, sokkal erősebben sminkeli magát, több ékszert hord, és kávészagú a lehelete.
Még mindig idegesítő. Ez nem változott.
– Nem tehetem – mondja Teddy. – Nem tudom meghosszabbítani a határidőt.
– Mi lenne, ha Zach hétfőn adná le a dolgozatot? – kérdezi Sonia. – A hétfő nem lenne jó neked?
– Az a dolgozat lényegében egy ajándék. Adtam egy esélyt, hogy javítson. Ha kitolnám a határidőt, még egy ajándékot adnék, és ezt nem vagyok hajlandó megtenni.
– De miért kell neki ajándék? Kitűnő tanuló.
– A diákok nem nyújtanak állandóan kiváló teljesítményt.
A nő ismét mélyet lélegzik.
– Valóban nem.
– Miért nem te rakod át a határidőt? – kérdezi Teddy.
– Köszönöm, hogy időt szakítottál rám – feleli rezzenéstelen arccal Mrs. B., és kisétál a teremből.
Teddyt egy kicsit bántja, hogy kellemetlenséget okozott a szerkesztőnek, Courtney-nak, de annyira nem bántja, hogy eleget tegyen Sonia kérésének. A kedvességnek is van határa.
Becsukja az ajtót, és be is zárja. Egy kis szerencsével be tudja fejezni az ebédjét, még mielőtt valaki újabb kéréssel áll elő.
- Writer
