Aznap éjjel fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy megszerzi egy akasztott férfi kezét, és a segítségével megszabadul a szegénységtől.
A vihar tombolt, és villámokkal és mennydörgéssel vette körül a lőtornyot. A kandalló füstjét mintha megszállta volna valami, mert befelé szivárgott, nem kifelé. Olyan árnyékok táncoltak a falakon, amelyeket nem a gyertyák lángjai vetettek. Ángela abbahagyta, amit csinált, és összeráncolt szemöldökkel figyelte őket, mintha hibát keresett volna a mozdulataikban. A koponya, amit egy polírozókővel fényesített, elfeledetten hevert az ölében. Lupo néha közönyösen megszaglászta.
Crisanta hirtelen nekidőlt a mosogatónak, és a mellkasához kapta a kezét. Elkékült. Amikor lezuhant a földre, és borzalmas, prüszkölő hangokat hallatott, Ángela majdnem elszaladt. El
