Az utolsó vendég reggel hatkor távozott. Esteban nagy nehézségek árán megszabadult a cipőjétől, és bezuhant az ágyba a mélyen alvó Adela mellé. Átölelte a feleségét, és hagyta, hogy a testéből áradó kellemes meleg és az alkohol ködfátyla lehúzza a mélybe.
Az ajtócsengő reggel hétkor csörömpölt fel. Esteban félálomban hallotta is a lármát, de képtelen volt felkelni. Végül Adela rázogatta életre nagy nehezen.
– Téged keres.
– Kicsoda? – kérdezte Esteban csukott szemmel.
– Señor Ligotti.
Esteban erre már azonnal felébredt.
– Mit akar? Mondd meg neki, hogy alszom.
– Már közöltem vele. – Adela leült az ágyra. – De mindenáron veled akar beszélni. Azt mondja, ebben egyeztetek meg.
– Miben?
– Hogy gyakran találkoztok majd. Menjél ki, kérlek. A frászt hozza rám a gondolat, hogy ott ácsorog
