Chapter 10

6329 Words

„WE TRY TO LAUGH ABOUT IT, LIKE IT’S OK IT’S HEAVY, IS THAT HOW IT’S SUPPOSED TO BE? YEAH, I LOVE YOU ON THE WEEKENDS BUT I’M CARELESS AND I’M WICKED” OF MONSTERS AND MEN – Wars Életem Látója karácsony előtt két héttel újra elkezdett festeni. Beletelt némi könyörgésbe, de igazából tudtam, hogy ehhez nincs sok közöm, neki kell meghoznia a döntést és újra felvenni az ecsetet. Amikor azon a bizonyos éjszakán éjfél után zöld-kék festékes arccal és karral nyitott be a szobánkba, letepertem örömömben, és együtt röhögtünk azon, hogy az ágyneműnek ezennel annyi. Másnap megmutatta, hogy a meditálásunk után berendezte a könyvtárterem egyik sarkát festőkuckónak: egy hatalmas vászon volt ott felállítva, rajta azokkal a csodás, egybefolyó, áradó impressziókkal, ami annyira hiányzott már tőle. Vég

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD