Miután Kristóf hazaérkezett az imaházból, kimerülten nyúlt végig az ágyon. A ruháját sem vette le, éppen csak a cipőjét rúgta le, ahogy belépett a házba. Bár még csak hajnalodott, neki már szinte minden végtagja zsibbadt a fáradtságtól. Úgy érezte, képtelen lesz elaludni. A feje zúgott a megválaszolandó kérdésektől. Mindaz, amit látott, nem hagyta nyugodni. Tudni akarta, mit is jelent pontosan a pentagram, és azt is, hogy mi volt a másik szimbólum, amit a totemen lógó medálba véstek.
Gyötörte a kíváncsiság, ahhoz nem volt elég kimerült, hogy elaludjon, ahhoz viszont túlságosan is fáradt volt, hogy felkeljen az ágyról, és a notebook elé ülve az interneten böngésszen információk után. Végül arra jutott, jobb lesz, ha csak fekszik itt mozdulatlanul, ernyedt izmokkal, amíg el nem nyomja az ál
