22– Boldog újévet! – köszönt Sam, és bebújik a hátsó ajtón. Az ünnepek annyira hektikusra sikerültek, hogy az egy héttel ezelőtti télfesztivál óta még nem volt alkalmam beszélni vele.
Körülnéz, egy nagy dudort rejteget a kabátja alatt.
– Lydia hol van? – kérdezi. Elsétál mellettem, és kiles az előszobába, jobbra-balra forgatja a fejét.
– Nincs itthon. Megmondtam – válaszolom, és nézem, ahogy túljátssza, csinálja a műsort, megnézi a konyhaasztal alatt is. Megkönnyebbülök, hogy nem viselkedik furán.
– Rendben – nyugtázza. Lehúzza a dzsekije cipzárját, és előbukkan egy hatos sör. – Kezdődik a meccs. A UCLA a kupára hajt. Tíz perce volt a kezdőrúgás.
Odakint elmegy egy kocsi, és gyorsan felhúzza a cipzárját, a nyakát nyújtogatva kiles a konyhaablakon.
– Csak este ér haza – árulom el, mik
