– Becak, bajaj, ojek… – ismételtem, mire az alkalmazott az épület előtt sorakozó járművekre mutatott. Volt ott háromkerekű, kétüléses tricikli, lábbal és motorral hajtott változatban, de találtam sima, kétkerekű motorbiciklit is. Úgy tűnt, ezek a helyi taxilehetőségek, illetve ott volt még a busz, ami éppen akkor gördült be a parkolóba. Egyik megoldás sem tűnt bizalomgerjesztőnek, a buszt legalább ismertem, habár fergeteges fekete füstöt eregetett a kipufogója, és olyan rozsdás volt, mintha a roncstelepről szabadult volna. Hátrafordultam, láttam, ahogy megérkeznek a csomagok, fel is figyeltem a saját bőröndömre, amit hirtelen egy csapat vett körül, közöttük egy kicsit koszlott öltözékű, vékony, alacsony, sötét bőrű férfi. Döbbenten néztem, ahogy közelharcot vívnak a rózsaszínű táskámért. A
