TIZENHETEDIK FEJEZETAmikor megérkeztek a Dochashoz, két nő várta őket az ajtóban. Az egyiket Eve jó negyvenesnek vélte, a másik tíz évvel fiatalabb lehetett. Mindketten civil ruhát viseltek és együttérzően mosolyogtak.
– Üdvözöljük a Dochasban – mondta az idősebb Zoénak. – Itt biztonságban lesz.
– Mi ez a hely? – nézett körbe Zoe félénken, de kíváncsian.
– Az otthona, ameddig szüksége van rá.
– Ó, van itt egy nagyon álmos kisember is – mosolygott a fiatalabb nő. – És milyen jóképű! Gabriel, igaz? Én Natalie vagyok, ő pedig Gracie. Szeretne felmenni, elhelyezkedni a szobájában?
Zoe szorosabban magához ölelte a fiát.
– Beszélnem kell Zoéval. Azt talán lent is megtehetjük. Zoe, megengedi Natalie-nak, hogy felvigye a táskáját a szobájába? Meg kell bíznia bennem – tette hozzá, látva, hogy
