Egy percig szótlanul fel-alá járkált.
– Olyasvalaki, aki habozás nélkül gyilkol. Bemegy a lakásba, felmegy a műterembe, felkapja a kalapácsot. Bamm! Nem próbálja meggyőzni, lefizetni, megfenyegetni az áldozatot. Csak megöli.
Odafordult Roarke-hoz.
– Ez nem pörgés, ez logika.
– Igen, az. Ám mivel egyelőre nincs jelölted erre a szerepre, és valószínűleg addig nem is lesz, amíg meg nem szorongatod még egy kicsit Gwent, vagy amíg nem talál valamit az ENyÜ, csak pörögni fogsz.
– Lefuttathatok egy keresést a Természetes Rend azon tagjaira, akik adott földrajzi távolságon belül élnek, aztán kiszűrhetem azokat, akik nagy valószínűséggel ismerhetik az elsőszámú gyanúsítottamat.
– Igen, megteheted és meg is kell tenned. Mit szólnál hozzá, ha megcsinálnám neked?
Roarke odalépett Eve számítógép
