− Nem kell sietned. A konyhában leszek, készítek neked egy forró kakaót.
A víz felmelegítette, de pokolian égette a sérült kezét. Kitartotta a zuhanyfülkéből, miközben kimosta a hajából a koszt és a port. Végül tiszta ruhát húzott, bizonytalanul kilépett a fürdőszobából, és a konyháig követte a kakaó illatát.
A nő barátságosan rámosolygott. Magas volt és vékony, a haja hosszú és sötét, amit lófarokba kötött. Danny a harmincas évei közepére becsülte és egyből rokonszenvesnek találta.
− Ülj le! – szólította fel. – Lydia vagyok. Téged hogy hívnak?
− Danny – felelte szűkszavúan és nagyokat kortyolva itta a kakaóját.
− Mit csinálsz kint az éjszaka közepén?
− Elszöktem otthonról.
− Gondoltam. – Még mindig mosolygott. – Miért?
Danny unottan vállat vont, és hallgatott.
− Megnézhetem a kez
