A MODELL
Apa azt mondta. – Egész életedben azt fogod írni, hogy hurcolom magammal a takarómat. Akkor is éppen az ágyban feküdt. Hotel Adria, harmadik emelet 47. A takaróját igazgatta, paskolgatta. Valósággal cipelte magával, ahogy egyik oldaláról a másikra fordult. Mint aki tulajdonképpen nem is fekszik. Inkább hosszú, végtelen utakat tesz meg azzal a takaróval. Közben azért még dünnyögött valamit.
– Mert csak ennyit látsz belőlem!
Szóval, csak a látvány. Ahogy az ágyban fekszik. Az ágy mellett, a széken, a ruhája. A gyűrött zakó, az örökké sáros nadrág.
Apa megint közbeszól valahonnan. Talán a szállodai szobából, talán egy homályos folyosóról. Vagy az álom mélyéről.
– Hohó, öreg! Mindig rendesen kikeféltem a nadrágomat. Akárhonnan fogom meg, akármilyen pontról, örökké közbeszól, vita
