1. FEJEZET
A lebbenés
Julien Morelle hajlott háttal, meggyötörten, könnyfátyolos szemmel ült azon a padon, ahol utoljára látta Júliát. A nőt, akiért a lelke attól a pillanattól kezdve epekedett, hogy rádöbbent, ő az. A benne lakó lélek párja, akit megszállottan keresett. Felidézte a találkozásuk első percét. Párizs művésznegyedének egyik kultikus kávézójában ült, nem a Montmartre-on, amit a turisták előszeretettel kerestek fel, hanem La Rotonde Montparnasse hivalkodó arany betűkkel díszített vörös homlokzatú épületének teraszán, az oly jellegzetes párizsi vörös székek egyikén, talán épp azon a helyen, ahol Trockij, Gershwin vagy Scott Fitzgerald kávézgatott. Épp a legjobb barátját, Hugót várta, akivel hetente összeültek itt, és olykor csak a tömeget vizslatva, a saját csendességükbe burk
