Frici szép nyugodtan összerakta a könyveit. Közben látja, hogy egy sivatagszőke nő megfogja Tulla kezét, átvezeti a másik oldalra.
– Egy pillanat!
A pulton hagyta a könyveket, és kirobogott az utcára. Kirántotta Tullát a szőke nő kezéből. Az elmosolyodott.
– De félted.
– Semmi köze hozzá!
És a négert megint visszavitte a kirakathoz. Az csak néz, mint aki az egészből semmit se ért. Frici már megint a pultnál állt. Barna bácsi megigazította a szemüvegét.
– Hova tűntél?
– Elintéztem valamit.
Barna bácsi megint jegyezgetett. És csak nézte, hogy tűnnek el a könyvek a Frici táskájába, aztán már nem bírta tovább.
– Te is csak örökké cipekedsz ezekkel a könyvekkel, nem való ez gyereknek. Képes vagy még Budára is átmenni.
– Nem viszem én ezt olyan messzire, itt a József körút…
Barna bács
