Scarlett
– Megtiszteltetés fogadni téged a Dekorban, Meryl – mondom, ahogy kinyitom az ajtót, hogy magam üdvözöljem Meryl Fosse-t.
Amint Meryl átlépi a küszöböt, már az arcát fürkészem, reakciót várva a bolt alsó szintjére. Csillogó szemmel néz körbe, majd elmosolyodik.
– Csodálatos. És ez mind eladó?
– Majdnem mind. A bútorok egy része a saját kollekciómból való, azok nem megvásárolhatóak.
Bolyong egy ideig, majd körbefordul, és megáll egy pár ezüst balettcipőnél.
– A lányom imádná. Négy éve balettozik.
– A feljegyzéseink szerint egy moszkvai balett-társulat egyik tagjáé volt.
Meryl elmosolyodik.
– Ez esetben meg kell vennem – mondja, majd halkan kuncogni kezd. – El sem hiszem, hogy nem akartam idejönni. Alig léptem be, és máris találtam valamit, ami nélkül nem tudok élni. Veszél
