ÜZENETEK
Mintha kirántották volna az ágyból.
Mi ez? Miféle ötlet?
Istennek egy bosszús mozdulata? Hirtelen felébredhetett az Öreg. De hát akkor is. És éppen velem csinálja ezt? Majdnem hozzátettem olyan kisiskolásán. Sohasem vétettem ellene, úgy igazán. Két rossz alvó, ő meg én. És tessék… Azért nem mehetett olyan könnyen. Hiszen valósággal belefúrtam magam a párnába, a takarók közt kotorásztam. De hát azért csak kipottyantam.
És úgy pizsamában a régi úton az íróasztal felé.
Magányos írógép fogadott. Mellette gyűrött papírlapok.
Valaki ingerülten kitéphette a gépből, hogy aztán elhajítsa.
A lapok fölé hajoltam. Vizsgálatot akartam tartani? Mégis, hogy kerülhettek ide? Csak úgy. Na persze, mindig minden csak úgy, csak úgy…
Felül egy név.
Eszter.
Eszter.Jól van Eszterke, ez igazán
