Alma Maria Mandl irodájában ült, ahová személyesen Zippi kísérte be.
Alma végtelenül sajnálta a szegény hírvivőt, Zippi szeme vörös volt a sírástól, és állandóan bocsánatot kért a barátnőjétől, amiért nem tudta figyelmeztetni, amiért nem találta meg a módját, hogy…
– Mala és én véletlenül meghallottuk Schwarzhuber beszélgetését Berlinnel, amikor megvitatták a közelgő likvidálást… Mala már ki is eszelte a tervet, hogy hova szaladunk először, kit figyelmeztetünk, hogyan fordítjuk át a likvidálást felkeléssé. Ő ismer nőket az altáborokból, akik puskaport csempésznek Birkenauba az ellenállásnak. A Sonderkommando szerzett fegyvereket, és a krematóriumokban házilag gyártott gránátokat rejtettek el. Ők is segítenének, Mala ebben biztos volt… – Zippi hangja elcsuklott, hallatszottak a könnyei a
