IX.
1944. március 19-én a németek bevonultak Magyarországra.
Vasárnap reggel volt. Zbisek nem mozdult el a rádiója mellől, a BBC adását hallgatta, az angol rádiót.
Az ódon kúria vastag falain át nem hallatszott ki hang, az ajtót pedig gondosan bezárta. Nem bízott a cselédségben, volt köztük sváb származású is, aki titokban rajongott Hitlerért. És most már majd nem is fogja talán titkolni a Führer iránti elragadtatását.
Zbisek le volt sújtva, kétségbe volt esve.
Itt vannak a németek!
Ő aztán pontosan tudta, hogy ez mit jelent… Mikor Varsót lerohanták, mikor lángokban égett a város, azon a szeptemberi hajnalon, 1939-ben ott volt, látta, mindent látott, és most, íme itt is…
Nincs menekvés, nincs kiút. Már úgy szerette Magyarországot, mintha a saját hazája lenne, ide kötötte a fiatal fe
