XXIX.
Imre mindig busszal ment be a kórházba, de most taxit hívott. Olivér olyan borzalmasan nézett ki, hogy biztos megbámulták volna, és Imre utálta a feltűnést.
Útközben próbált beszélgetni vele, de ez az Olivér kimondottan szófukar volt, egy igazi, flegmatikus angol.
Nagyon konzervatívan öltözött, nyakkendőt viselt és egy sötétszürke Borsalino kalapot, amit mélyen az arcába húzott. Szőrmegalléros télikabátját és kalapját letette a várószobában, de a hóna alatt szorongatott kis barna aktatáskáját be akarta vinni magával a műtőbe.
A néger nörsz szigorún rászólt, hogy a táskát nem viheti be, semmit se lehet bevinni, csak tegye itt le az ő íróasztalára. Ne féljen, itt jó helyen van!
Olivér vonakodva bár, de végre otthagyta a barna táskát.
Imre gondosan megvizsgálta a szemét. Több ér m
