Párizs, varázslat
Már javában esteledett, mire visszaértek Inez lakásába. Júlia teljes eufóriában töltötte a párizsi szabadsága napjait. Hat napja érkezett, és nem tudott betelni a város látványával, azt hangoztatta: „Párizs annyira Párizs!”, jelentsen ez bármit is. Szüksége volt már rá, hogy kiszabaduljon a mókuskerékből és maga mögött hagyja ez elmúlt hónapok dilemmáját. Egy éve nem utazott egyedül, és az úti cél kiválasztása sohasem az ő döntése volt, mint ahogy az sem, milyen lakást vegyenek, és abban milyen legyen a fal színe. Otthon mindenben András döntött. Volt idő, amikor ez cseppet sem zavarta Júliát, hisz kisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem azzal törődni, hogy le van-e cserélve az autóján a nyárigumi. Kényelmes volt ez a felállás mindkettőjüknek. Visszagondolva, Júlia
