Lassan lecsillapult a belső remegés is, röviden vázoltam Artner Ritának, hogy mit hallottam a rádióban.
– Mit titkolnak előlem? – szegeztem neki a kérdést. A hangom sípolt, volt benne valami hisztérikus. De nem lepődött meg (na, ez is gyanús), állta a tekintetemet, miközben egy mintás konyharuhába törölgette vizes kezét. Kálmánnak, ha túléli ezt az őrületet, szerencséje lesz vele, gondoltam. Az unokám ugyanis kiválóan főz, viszont utál mosogatni. Jól ellesznek egymással.
Kálmánnak, ha túléli ezt az őrületet, szerencséje lesz vele,– Nincs semmilyen titok – válaszolt szemrebbenés nélkül –, nyilván a bezsuppolás előtt készült az a beszélgetés.
–,Ami hihető is lett volna, hiszen egy műegyetemistának több hasznát veszik a honvédségi járműjavítónál Tihanyban, mint ágyútöltelékként a fronton.
