Egyedül az ár ellen
Ma este későn érek haza…
Hol leszel?…
Próbafellépésen. Sokáig fog tartani…
Oké…
Ne maradj fenn miattam…
Hányra érsz haza?…
Nem tudsz nélkülem elaludni? …
Hülye!…
Nem tudom hányra érek haza…
Nem érdekes…
Csak nem vagy féltékeny?…
Féltékeny rád a halál…
555{10}…
A szikrázó délutáni nap alatt, az egyetemi focipálya neonzöld gyepén keményen folyik az edzés. Csak egyetlen fiú lógatja a lábát, az egyesület fekete báránya, aki ritkán törte magát a csapatért. Most is a pálya szélén ül, a mobil tribün alsó lépcsőjén, az egyetemi fociklub patolyattiszta mezében, és amíg a többiek a gyepen izzadnak, ő a telefonját böködi.
Mindjárt megyek! Még úgyis csak melegítenek.
Type a lépcsőn mellette heverő hűtőládára pillant, amit rábíztak a felsősök, hogy a nagy melegben le
