Megint egy sugár. Óvatosan ülök le. Ösztönösen kémlelem a recepciós pult előtt álló sort, a percenként változó ember áradatot. Muszáj meggyőződnöm arról, hogy Erős Napsugár nem vár rám valamelyik cserepes műanyag virág mögé bújva, esetleg erős részvétet kiváltó hozzátartozó-statisztaként valamelyik betegtársnál. Igaz, hogy már kezdem megkedvelni az öreglányt, de a szövege iszonyatosan fáraszt. Nincs kedvem filozófiai kérdések megvitatására. E téren már Reni eléggé csúcsra járatott. Miután meggyőződtem, hogy egyelőre biztonságban vagyok, előkapom a telefonom. Már a buszra szállás előtt megígértem Reninek, hogy ma a t****k-kal ütöm el az időm. Reni szerint nagyszerű kikapcsolódás, és garantáltan sokat nevetek majd. Persze nincsenek illúzióim – a húgom ajánlataival kapcsolatban meglehetősen s
