A szőnyeg vastag volt. És drága. Olyan anyagból készült, amire ha rálépett az ember, nyomot hagyott rajta. Világosszürke volt, mint egy galamb szárnya vagy egy osztriga irizáló gyöngye. Nem tűnt jó választásnak egy boltba. Ahogy a falak mentén húzódó ruhák rengetegére néztem, csak fehéret, elefántcsontszínt, pezsgő- és krémszínt láttam. Kicsit olyan volt, mintha a mennyországban lettem volna. Körülöttem minden a fehér valamely árnyalatában vagy a legvilágosabb pasztellszínekben pompázott. Minden makulátlan volt. Itt nem volt helye kosznak, sárnak és utcai szennynek. A biztonság kedvéért a megszokottnál több időt töltöttem a kókusz lábtörlőn.
A bolt sötét hátuljából egy nő lépett elő. Magas volt és vékony, mint egy horgolótű, és tetőtől talpig feketét viselt. Még a haja is olyan fekete vol
