Dr. Stephen Finley a háza küszöbén állt, átnézett Cameron válla fölött a gyalogúton távolodó Shay-re.
Én pedig Stephen Finley-t tanulmányoztam.
Magas, az ötvenes éveiben járó férfi volt, a maga érdekes módján jóképű. A testes, jól öltözött férfi tipikus angolnak nézett ki féktelenül égnek álló, a halántékánál őszülő barna hajával. Az orra végén szemüveg egyensúlyozott, amely fölött a pillantása Shay-re tapadt.
Shay integetett, és beszállt a Rolls-ba.
Elhajtott.
Dr. Finley csak ekkor fordult újra Cameronhoz.
– Érdekes – állapította meg felső osztálybeli akcentussal.
Cameron elvigyorodott.
– Ó, hol is kezdjem – mondta Dr. Finley.
– Ő az egyik legjobb emberem – közölte Cameron.
– Ezt a fajta lojalitást a seregben nevelik bele az emberekbe – jegyezte meg dr. Finley. – Rövid haj. Fény
