33.Poppy
Már éppen indulnék apámtól, amikor istentelen vihar támad, és a rádióban bemondják a sárga riasztást.
– Nem tetszik, hogy ezzel furikázol – mondja apám, mintha még mindig kamasz lány lennék. Azt is látom rajta, hogy egyáltalán nem szeretné, ha elmennék, de vívódom. A kutya eltűnt. Daisyt követték. Mielőbb haza kell térnem a családomhoz, hogy megfékezzem ezt a mániákus őrültet, mielőtt valami még rosszabbra vetemedik.
– Ne haragudj, apu. Muszáj.
De még a város pereméig se jutok el. Elárasztotta a víz az utakat, és a rendőrök mindenkit visszafordítanak. Nincs más választásom: visszamegyek apámhoz.
Valami agyatlan tévéműsor nézésével töltjük az estét, de én végig az otthoni helyzet miatt emésztem magam.
– Egyelőre nem került meg Coco – tájékoztat Betty sms-ben.
Csak másnap dél
